Premier és kiállításmegnyitó Egerben

Premier és kiállításmegnyitó Egerben

Az egri Gárdonyi Géza Színház január 9-én mutatta be a Légy jó mindhalálig című musicalt, Seregi Zotán rendezésében. A bemutató előtt 18.30-tól különleges kiállítás nyílt a színház átriumában Kelemen László és az első magyar színtársulatcímmel.

légy jó1

Móricz Zsigmond klasszikus regényéből 1991-ben Miklós Tibor és Kocsák Tibor nagysikerű musicalt írt a debreceni Csokonai Színház felkérésére. Misi történetének zenés változata azóta meghódította nemcsak a hazai és a határon túli magyar színházak közönségét, de eljutott Finnországba, Japánba és az Egyesült Államokba is. A darabot az egri Gárdonyi Géza Színház január 9-én tűzte műsorra Seregi Zoltán rendezésében.

A rendező ajánlója:

“Nyilas Misi kisdiák szorgalmasan tanul a híres debreceni kollégiumban. Ő a legjobb tanuló! Mikor szegénységben élő szüleitől pakkot kap, diáktársai nem csak az összes ennivalót, de még a csizmakenőcsöt is felzabálják előle. Valkay tanár úr magántanítványt szerez neki Doroghyéknál, később pedig felolvasást is vállal a vak Pósalaky úrnál, hogy a fizetségéből, nélkülöző szüleit támogathassa. A léha és könnyelmű Török János Doroghy Bella kisasszonynak – akiért Misi kis diákszíve is megdobban – csapja a szelet. Mikor kilesi, hogy a kisdiáknál van Pósalaky úr nyertes lutriszelvénye, ellopja azt, majd megszökteti Bella kisasszonyt. Misi azt hiszi elvesztette a szelvényt. A kollégium fegyelmi bizottsága sikkasztással vádolja, mert megtalálják a zsebében azt a tízforintost, amit Török János csempészett oda. Hiába derül ki végül Misi ártatlansága, az átélt csalódások, meghurcolása és megaláztatása örök nyomot hagynak a gyermek lelkében. Soha többé nem akar debreceni diák lenni…

1991-ben Miklós Tibor és Kocsák Tibor nagysikerű musicalt írt a debreceni Csokonai Színház felkérésére Móricz örökérvényű regényéből. Misi történetének zenés változata azóta meghódította nemcsak a hazai és a határon túli magyar színházak közönségét, de eljutott Finnországba, Japánba és az Egyesült Államokba is.
Az azóta is töretlen sikernek örvendő darab bemutatója igazi közös, családi élményt ígér fiatalabb és idősebb nézőknek egyaránt, továbbá mindazok számára, akik a regény elvitathatatlan, örökérvényű mondanivalója mellett, – a jóság, a becsület és az ebben való feltétlen hit – a kitűnő kortárs magyar musicalszerzők, mára már klasszikusnak számító remekművét is hallani szeretnék.”  
– fejtette ki véleményét Seregi Zoltán rendező a darabról.

légy jó3

A bemutató előtt a Gárdonyi Géza színház átriumában egy másik “klasszikusról” is megemlékeznek: Kelemen László és az első magyar színtársulat címmel kiállítás nyílik, amelynek apropóját az adja, hogy 225 éve kezdődött el a hivatásos, magyar nyelvű színjátszás Magyarországon.

A kiállításról és az első magyar színtársulatról

„Minden művészetek fején a korona: a mi művészetünk”

A Gárdonyi Géza Színházban látható kiállítás a színlapok mellett bemutatja az első magyar színtársulatról fennmaradt képeket, a hivatalos dokumentumokat, leveleket és kérvényeket, a társulat díszlet és jelmezleltárát. Az anyagot a korabeli sajtó híreiből készített válogatás egészíti ki.

2014-ben emlékeztek meg Egerben Kelemen László halálának 200. évfordulójára, 2015-ben pedig arra, hogy 225 éve kezdődött el a hivatásos, magyar nyelvű színjátszás Magyarországon. Kelemen László színész, akinek a nevét Egerben utca is őrzi, a társulat egyik vezetőjeként szimbolikus alakja lett a magyar színháztörténetnek: neve egybeforrott a magyar hivatásos színjátszás megszületésével, rajta keresztül tehát egy egész korszaknak a nagyközönség számára teljesen ismeretlen színházi kultúráját lehet bemutatni.

Magyarországon 1790. október 25-én kezdődött a hivatásos magyar nyelvű színjátszás. A 18. század második felétől sokszor vendégszerepeltek német hivatásos társulatok a magyarországi városokban is, sőt Pozsonyban és Kassán színházat is építettek a számukra. Budán 1784-ben épült fel a Várszínház a hivatalnokok és a gazdag német polgárok számára. A magyar értelmiségiek már az 1770-es évektől kezdve sürgették egy magyar színház megépítését és egy magyar színtársulat megalakítását. A kezdeményezés élére 1790 szeptemberében Kazinczy Ferenc, a kiváló magyar író, és Ráday Pál, az egyik legtekintélyesebb magyar főúr állt. Felhívást tettek közzé a magyar folyóiratokban, hogy azok, akik szeretnének a színészi pályára lépni, jelentkezzenek a szervezőknél. Kazinczy azt szerette volna, hogy  ShakespeareHamlet című darabja legyen az új társulat premierje, de az idő rövidsége miatt  – másfél hónap állt rendelkezésre – egy német szerző, Brühl polgári érzékenyjátékának magyar fordítását játszották el, Igazházi címmel. Az első előadás a Várszínházban, a későbbiek pedig a Rondellában, a pesti városfal egyik régi bástyájában voltak.

kelemen laszlo

Kelemen László portréja kép: mek.oszk.hu

A Pesti Magyar Játékszíni Társaság 1790-től 1796-ig állt fenn, ez alatt az idő alatt 144 bemutatót és majdnem 500 előadást tartottak. A társulat vezetője Kelemen László volt, aki sosem akart a társulat igazgatója lenni, de mivel gyakorlatias és elhivatott volt egyszerre, ráadásul kiváló szervező, ma a társulatot „Kelemen László színtársulataként” emlegetjük.

Kelemen László nemesi származású értelmiségi volt, a pesti piarista gimnáziumba járt, később a városnál vállalt hivatalt, de 1792-től már csak a színészetnek élt. Két húga, a nagynénje és a felesége is a társulat tagja volt, hiszen a 18. század végén a színésznők szinte kivétel nélkül családtagként kerültek a színészi pályára. Elsősorban karakterszerepeket játszott, sajnos színészi játékáról nem maradt fenn részletes tudósítás. A társulat működését több dolog is akadályozta: nem volt saját épületük és megfelelő számú közönségük, nem tudtak versenyezni a német társulatokkal. Bár rengeteg kérvényt írtak és gyűjtést is szerveztek a társaság javára, 1796 nyarán be kellett jelenteni a társulat feloszlatását. Kelemen László 1799-ben még megpróbálkozott egy vándortársulat megszervezésével és működtetésével, de egy év után ez is csődbe ment.

Forrás: Gárdonyi Géza Színház